Kedvencek közé 2017. 12. 14. - Csütörtök, 20:02 - Névnapok: Szilárda

Gazdaság - Innováció

Sárvár az 1990-es rendszerváltozás után emelkedett ki a vasi kisvárosok sorából. Bár, a megye második legnépesebb városa volt addig is, és sok területen rendelkezett kedvező adottságokkal, azokat kihasználni azonban csak az elmúlt húsz esztendőben sikerült

E felfelé ívelő időszak alapjait a várost közel két évtizeden át irányító polgári koalíció konszenzusos politikája adta. A gazdasági mutatók közül elég egyetlen beszédes szám. Az eltelt 20 évben a város ipari termelése, változatlan árakon számolva, a 15-szörösére emelkedett. Ezen időszak alatt került fel a város az ország ismertségi és elismertségi térképére. Mára megkérdőjelezhetetlenül Sárvár az egyik leglátványosabban fejlődő, nagy turisztikai vonzerővel bíró települése a Nyugat-Dunántúlnak.
A jelenlegi gazdasági bázist megalapozó tudatos gazdaságfejlesztési erőfeszítések első markáns eredményeként 1995-ben megkezdte működését – egyúttal megteremtette az ipari park bázisát – a Philips érdekeltségű Ecoplast Kft. műanyag-technológiai üzeme. A folyamatos fejlődés nyomán a Sárvári Ipari Parkban a foglalkoztatottak létszáma meghaladta a 3000 főt, és a megvalósult beruházások összértéke a 12 milliárd forintot. Ezek alapján a régió hetedik legjelentősebb ipari parkjává vált, a kisvárosi környezetben működők közt pedig az első helyre került. A Sárvári Ipari Parknak kiemelt szerepe volt abban, hogy a város új, stabil fejlődési pályára tudta állítani gazdaságát.

Mindamellett az elmúlt húsz évben az ipari parkon kívül is jelentős fejlesztések történtek. Komoly szerepe volt az angol tőkével megújított baromfi-feldolgozó beruházásának, és a többi letelepült külföldi érdekeltségű cégnek, de a helyi vállalkozói kör nagyobb szereplői, és a kisvállalkozói szféra egésze is nagymértékben hozzájárult a fejlődéshez.


A város gazdaságának meghatározó eleme, hogy Sárvár egy értékes adottságokkal, jelentős hagyományokkal és komoly ismertséggel rendelkező fürdőváros. Ezen alapvető jellemző megerősítése volt az elmúlt húsz év legnagyobb távlatú fejlesztéspolitikai törekvése, s lett a közelmúlt leglátványosabb sikertörténete. A gyógyturizmus háttériparának első jelentős szolgáltatója, a Danubius Thermal Hotel 1985-ben nyílt meg.

A helyi turizmus új korszakának alapjait a ’90-es évek végén sikerült lerakni az új városi turizmusfejlesztési koncepció elfogadásával, majd ennek nyomán egy nagyléptékű fürdőfejlesztési terv kidolgozásával és megvalósításával. Ennek eredményeként 2002. december 1-jén nyitotta meg kapuit a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő, mely 4 milliárd forint összegű beruházással a Széchenyi Terv és az önkormányzat anyagi forrásával valósult meg. Ez a beruházás hatalmas fejlesztések sora előtt nyitott utat: elkészült a Vital Med Hotel, 2004-ben Sárvár tagja lett az Európai Királyi Fürdővárosok Szövetségének, megnyílt a négycsillagos Bassiana Hotel, 2006-ban felépült a Park Inn Hotel, majd átadásra került az új kemping, 2008-ban pedig megkezdte működését a Spirit Hotel Royal Thermal Spa.


A fejlődés és átalakulás mindazonáltal nem egy befejezett, lezárható folyamat – a versenyképesség folyamatos aktivitást igényel. Ennek jegyében fogalmazódtak meg azok a tervek, melyek eredményeként a fürdőben újabb nagy léptékű, 3 milliárd forintos beruházás valósult meg 2010-ben. E szüntelen fejlesztések alapján nyilvánvalónak tűnik: a város hosszú távú gazdasági jövőképének, fenntartható fejlődésének bázisa egy európai nívójú idegenforgalom.

A helyi turisztikai ágazatot nemcsak a fürdő jelenti – számos kiegészítő szolgáltatás és attrakció teszi teljessé a kínálatot - Nádasdy-vár épületegyüttese a Nádasdy Ferenc Múzeummal, a Várpark évszázados platánjaival; számos műemlék; a közel tízhektáros Arborétum; vagy a Csónakázó-tó és a Vadkert környéke Az épített és természeti értékek mellett a gazdag rendezvénykínálathoz is hozzászoktak az ide látogatók. A mazsorettfesztivál, a nemzetközi folklórfesztivál, a fúvósfesztivál, a Nádasdy Történelmi Fesztivál, a Simon–Júdás vásár nemcsak belföldi de külföldi turistákat is vonz Sárvárra.

Az elmúlt húsz év során – a fürdőn kívül és az infrastrukturális rendszerek megújításán túl – több olyan jelentős önkormányzati illetve állami beruházás valósult meg, melyek nagymértékben hozzájárultak a turizmus új alapokra helyeződéséhez. Ezek közül kiemelkedik a Nádasdy-vár felújítása, a Kossuth tér rekonstrukciója és a városközpontot a fürdővel összekötő terület megújítása, melyek révén Sárvár ma már méltó városképi hátteret is kínál turizmusa és lakossága számára.

A rendszerváltozás óta eltelt két évtizedben jelentős, önkormányzati és állami forrásokat fordítottak az oktatási és egészségügyi rendszerek megújítására is. Országosan is példa értékű az uniós forrásból kialakított emelt szintű járóbeteg-ellátás Sárváron, melynek része az egynapos sebészeti ellátás. Egy másik, hasonló nagyságú uniós pályázat révén a rendelőintézet közelében került kialakításra egy korszerű rehabilitációs központ, mely szoros együttműködést alakít ki a sárvári fürdővel.

Sárváron a Széchenyi-terv keretében újjáépült gyógyfürdő és az önkormányzat vállalkozásbarát politikája olyan fejlődési spirált indított el, hogy néhány év alatt az egész belváros és minden közintézmény kívül-belül megújulhatott. A város, mint nemzetközi gyógyhely, az itt élő sárvári polgárok és az ide látogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló szolgáltató, autonóm várossá kíván válni.