Kedvencek közé 2017. 10. 21. - Szombat, 04:53 - Névnapok: Orsolya

Kirándulás a környéken

A sárvári kistérség a megye keleti részén helyezkedik el, határos északon Győr-Moson-Sopron, délen pedig Zala megyével. Területe 590 km2, ezzel Vas megye második legnagyobb kistérségének számít. Ez igaz a települések számával kapcsolatban is, hiszen a szombathelyi után itt van a második legtöbb település.

IKERVÁR
A Rába völgyében fekvő 1820 lakosú település. Gazdag történelmi múltjára utalnak a római időkből származó cseréptöredékek és a 140 sírból álló honfoglalás kori temető leletanyagai. Ikerváron élt gróf Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnök. Ikervár község a „Batthyány család ősi fészke” Vas megye legrégibb településeinek egyike. A hagyományok ápolása, a Batthyány család és különösen az első felelős magyar miniszterelnök emlékének tisztelete nem újkeletű, és nem pillanatnyi divat a településen.
A község büszke gazdag történelmi múltjára: avar kori meglétét ásatások bizonyítják.1988-ban 160 sírból álló honfoglalás kori temetőt tártak fel a falu utcájában.1073-ban Ikerváron töltötte a karácsonyt Salamon király.
A település temploma az 1700-as években épült, de a szentély a XV. századból való.1848. június 13-án a Vasvármegyei Nemzetőrség zászlaját Ikerváron avatta fel Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia grófnő.1896-ban Ikerváron kezdték építeni az ország első vízerőművét, amely 1900-tól napjainkig termel áramot.

Vizierőmű Múzeum

Érdekesség, hogy Ikervár volt az első villamosíto
tt falu Magyarországon, mintegy 50 évvel megelőzve korát. Gróf Batthyány Lajos 1831-től élt Ikerváron. 1848. június 23-án Ikervár lakossága Sárvár mezővárossal karöltve országgyűlési képviselővé választotta.Ikervár ékessége gróf Batthyány Lajos szobra - Bory Jenő alkotása –,melyet közadakozásból állíttatott Ikervár lakossága.

Gróf Batthyány Lajos szobra

Az emlékművet 1913. október 12-én leplezték le. Az ünnepségen a kor vezető politikusai helyeztek el koszorút, úgymint Huszár Károly országgyűlési képviselő, Békássy István Vasvármegye főispánja. Zichy Aladár a Néppárt nevében, Károlyi Mihály a Függetlenségi Párt képviseletében, Bottlik István az Alkotmánypárt nevében koszorúzott.
A település gazdag intézményhálózattal rendelkezik: művelődési ház – 11 művelődő közösséggel, felnőttképzéssel, művészeti iskolával, országos minősítésű csoportokkal, - óvoda, ált. iskola, háziorvos, gyermekorvos, védőnői szolgálat, fogorvos, gyermekjóléti szolgálat, szülészeti és bőrgyógyászati szakrendelés.
A Rába folyó természetes tavaival (Patkó-tó) és a műcsatorna kiváló horgászási és pihenési lehetőséget biztosít.

RÁBAPATY
A településen a 84-es Sopron–balatoni főút vezet keresztül. A község Sárvártól 5 km-re északra helyezkedik el. Lakossága 1710 fő. Három község (Alsópaty, Felsőpaty, Rábabogyoszló) egyesítéséből keletkezett.
Paty első okleveles említése 1272-ből való. Árpád-kori település, főleg nemesek lakták. A XVI. században a földesúri birtok mellett a lakosok kis-és törpebirtokosok, sok a zsellér. A felsőpatyi műemléki plébániatemplom középkori eredetű, az alsópatyi Felsőbüki Nagy család kastélya műemlék jellegű.
A kastély építésének idejéről biztos adat nincs, de a monda szerint már a Wesselényi féle összeesküvéskor fontos központ volt. A birtok Sárvártól Répcelakig a Nádasdyaké volt. Az összeesküvés után a birtokot az Eszterházyak kapták meg. A felsőbüki Nagy családé vásárlás útján lett. Építését a XVII. század végére vagy a XVIII. század elejére teszik, épitési barokk stílusa erre az időre vall. A XVIII. században már kegyúri kastély volt. A mai alakját a XIX. században kapta, amikor nagy átalakítást végeztek rajta. A kastély ablakai, kandallói, mennyezeti stukkói és az épületen kívül lévő kőkút műemlékké teszik. A kastély rokokó-barokk stílusban épült. A mellette lévő gazdaság majorsági uradalomhoz tartozott.

Felsőbüki-Nagy Kastély


CSÉNYE
A község területén végigfolyó Gyöngyös patakot a rómaiak állítólag öntözőcsatornának használták, mert ez a vidék lapályosságánál fogva állattenyésztésre és földművelésre kiválóan alkalmas volt. A község határában a "Tilosaljai" dűlőben, római sírokat és agyagedényeket találtak.
Írásos feljegyzések a XIII. századból vannak legelőször. II. Endre király 1221-i levelében már szerepel, de ekkor még "Chence"- völgy a település neve. IV. László király, valamint II. Ulászló király szintén rendelkezik a hűbérbirtokok elosztásakor a csényei területekről.
Szájhagyomány szerint az első lakott rész a Teveli dűlőn volt. A történelem folyamán Csénye úrbéres jobbágy község lett. Földesurai sárváriak, illetve a sárvári uradalomé, mivel Csénye község a sárvári uradalomhoz tartozott.
A XVI. században a lakosság színmagyar volt, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak, mint más úrbéres községek. Csénye földesurai ugyanazok lehettek, mint a Sárváréi. Csénye az elmúlt évszázadok alatt, sok-sok híres család tulajdona volt például: Rozgonyiak, Köcskeyek, Ozorayak, Draskovichok. 1922-ben állandó tartózkodásra, Sárvárra érkezik a bajor uralkodóházból Ferenc kir.herceg és igazgatta az uradalmat.



A Deák Ferenc utcai kálvária 1863-ban épült 13 stációval. A Kálvária kápolnája mellett halad el a kéktúra Csénye utcáin. A lourdesi szobor, mely a végén található kápolnának a dísze, 1892-ből származik.

SITKE
A falu a Rába vonalától K-re, a Kemeneshát és a Kemenesalja határán, Sárvártól 8 km-re helyezkedik el. Környékét kb. 4,5 millió éve intenzív vulkáni tevékenység jellemezte. Ez hozta létre a 230 m magas Hercseg-hegyet, amely tanúhegy. A vulkáni törmeléken a római korig visszanyúló szőlőművelés folyik. A község a római kori Bassiana város helyén alakult ki. A Borostyán út mentén elhelyezkedő egykori település amfiteátrumának nyomai a falu keleti határában ma is láthatók. A feltételezések szerint a Bölönt nevű ér egy római fürdőt is táplált, kénes vizének gyógyító hatása régóta ismert. Sitkét, a ják nemzetségből származó Sitkev család alapította, első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. 1427-ben vásáros hely volt, a XV. sz. végére pedig már mezővárosi rangot kapott. Erre az időre tehető a korai település kettéválása Kissitkére és Nagysitkére. A mai község a két településrész 1946-ban történt egyesítésével alakult ki. Földesurai közül a Felsőbüki Nagy család tagjai emelkednek ki.



Egykori kastélyuk barokk illetve romantikus stílusú, épülete korábban általános iskola, majd 1982 óta pedig szállodaként működik. A kastélyhoz közeli dombon áll a Kálvária kápolna, ahol minden év augusztus végén koncertek zajlanak, melynek bevételeiből újították fel.




A kistérség további településeiről, és látnivalóiról bővebben ide kattintva tájékozódhat!