Kedvencek közé 2018. 10. 19. - Péntek, 22:53 - Névnapok: Nándor

Hírek

Sárvári Média Nonprofit Kft.
9600 Sárvár, Móricz Zs. u. 4.
Tel./Fax: 00-36/95-320-265
On-line szerkesztőség: honlap@sarvar.hu

cimer

2011 All rights reserved
Powered & designed
by Chrome

demo

Városi megemlékezést tartották a Batthyány - emléktáblánál

2018.10.06. 09:53

A Batthyány-emléktáblánál tartották október 5-én a városi megemlékezést az aradi vértanúk évfordulóján.

Műsort a Tinódi-gimnázium tanulói adtak, majd az iskola igazgatója, Hevér Mihályné mondott beszédet:

"Tisztelt Megemlékezők!

Nehéz megszólalni e megrendítő és felemelő ünnepi műsor után. Köszönöm diákjainknak, és Pernecker Csilla tanárnőnek a szomorúan is szép élményt.

Hallgatva a verseket, a népdalokat, felidézve a történelmi eseményeket emlékezünk és egyúttal hazafiakká, közösséggé válunk. Sajnáljuk idegenbe szakadt családtagjainkat, a határainkon túl magyarságukat küszködve vállalókat. Ebben az emelkedett hangulatban úgy érezzük mi is képesek lennénk önként vértanúságot vállalni, életünket adni egy ügyért, egy eszméért, mint amilyen a szabadság, a haza, vagy a becsület.

Emlékezünk és közben ott vagyunk velük, ők pedig itt vannak velünk.
Sárváron az aradi vértanúk napján gróf Batthyány Lajos emléktáblája előtt gyűltünk össze, hogy megemlékezzünk a tizenhárom mártír tábornokról és az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről, legszebb történelmi korszakunk hőseiről, akik sokszor nagy túlerővel szemben arattak világraszóló győzelmeket a császáriak ellen, és akikre ezért az akkori önkényuralom kegyetlen bosszúja várt.

A katonai tetteik méltatását meghagyom a történészeknek.
Emberi nagyságukat igazolja egy-egy mondat, az utolsó napoknak a tettei, kívánságai, a kivégzés árnyékában tanúsított magatartásuk példaértékű mindnyájunknak. Szavaikból nem a kétségbeesés, hanem az elkerülhetetlen halállal való bátor szembenézés, a töretlen hit és a nyugalom sugárzik. Hit Istenben, a szabadságban, a magyar hazában.
Aulich Lajos ezt mondta a halála előtt: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik ezt a szolgálatot.” Feljegyezték, hogy a felakasztás előtti éjszakán Horatius verseit olvasgatta... 56 éves volt.

DAMJANICH JÁNOS megfontolt, súlyos mondata: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt. 45 éves volt.
DESSEWFFY ARISZTID az emlékezők szerint végigaludta utolsó éjszakáját. „Tiszta a lelkiismeretem ...” mondta. 47 évet élt.
Láhner György utolsó éjjelén a Lammermoori Lucia című Donizetti-operából Edgár, a haldokló hős búcsúáriáját fuvolázta. 53 évesen halt meg.

A legfiatalabb Leiningen-Westerburg Károly 30 évet élt. Német gróf volt, aki pozsonyi magyar lányt vett feleségül. Jó lenne tudni, hogy mi vezetett egy német főnemest az aradi bitófa alá? Miért védte a magyarok ügyét? Őreit megvesztegetve visszaszerezte honvédtiszti egyenruháját, hogy abban haljon meg. Feleségéhez írt búcsúlevele igazolja emberi tartását:

„A gyerekek még meg vannak kímélve a fájdalomtól, és ez jól van így, ők a te szavaidból fogják megismerni apjukat, és ki mondhatná meg nekik jobban, mint te, hogy apjuk, bár az emberi törvények elítélték, szívében becsületes ember volt, aki meggyőződéséért halt meg.”
Olvasva társaik utolsó, feleségükhöz és családjukhoz írt gyönyörű, szívszorító leveleit is a családok tragédiája elevenedik meg.

Kossuth nem véletlenül nevezte az 1890-ben rögzített emlékbeszédében Aradot a magyar Golgotának. Ahogy Jézus szenvedésével váltotta meg a világot a Golgota hegyén, úgy áldozták vérüket a szabadságharc hősei a magyar hazáért.

Tegyük fel a kérdést itt, a 42 évesen kivégzett első magyar miniszterelnök Batthyány Lajos emléktáblájánál: ad-e útravalót vagy eligazítást a vértanúk cselekedete mai feszültségeink és bajaink orvoslására? Természetesen, igen. Talán az a legfontosabb, hogy kiolvassuk, vagy meghalljuk a felelősség és a méltóság üzenetét.
Ma is megfontolandók Batthyány 1842-ben elmondott szavai:
”A nemzeti fejlődés feltételei közt vannak hosszú és fontos érdekűek, miket nem napi szükség idéz rövid életre, miknek célja fennkölt és nagyszerű, eredménye gazdag és bizonyos, s miket éppen azért minden korszak, minden nemzedék, minden osztály részvétébe venni, pártolni s elővinni köteles.”

A felelősség ma nem hősiességet és nem mártíromságot követel, hanem szolgálatot, megfontolt mondatokat és tetteket. Tetteket, amelyek - József Attilát idézve - túllépnek „e mai kocsmán, az értelemig és tovább”, tetteket, amelyek a jövővel kötnek szövetséget.
A nemzeti gyásznapon tanuljunk Batthyányitól, akinek nagyszerű politikusi kvalitásait bizonyítja, hogy a magyar reformkor legkiemelkedőbb, egymással olykor éles ellentétben álló és különösen szuverén alakjai között teremtett együttműködést.
Tanuljunk Batthyányitól, aki a morál követelményeinek megtartását pályafutása során döntéseinek meghozatalakor önmagára nézve is mindig kötelező zsinórmértéknek tekintette, és elvtelen engedményeket soha semmilyen irányba nem tett.
Batthyány felelős emberi magatartásával és hősies helytállásával az utókor közszereplői számára kötelező mércét állított fel.

Tisztelt megemlékezők!

2018. október 6-a előestéjén összegyűltünk olyan hősök előtt tisztelegni, akik megértették a kor, 1848-49, a pillanat feladatát és vállalták azt. Olyan magyar és más nemzetiségű férfiak halálát gyászolni, akik a magyar függetlenség ügye mellett a világszabadság eszméiért is küzdöttek.
Itt vagyunk, mert mindnyájunknak fontos a nemzet, a nemzeti összetartozás, a nyelvünk, a kultúránk, a mi földünk, az európai keresztény hagyományaink, fontos a család eszménye, a hűség, az igazmondás és a becsület, a magyar szabadság."

A több száz fő részvételével zajlott rendezvény koszorúzással zárult.